Zirc város

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Zirci kistérség
Lakosság: 7400 fő
Terület: 37.4 km²
Népsűrűség: 197,86 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 88

Fekvése

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 20, a Balatontól 35, Győrtől 55 km távolságra van.

Nevének eredete

Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szürc = szív szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a szürec = makkoltatás szóból eredeztetik.

A település története

Története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. A település 1984-ben kapott városi jogot.

Zirc 1659-ben az alsó-ausztriai lilienfeldi apátság kezébe került nyolcezer forint zálogösszeg lefizetése fejében, de első apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Megindult Zirc újjáalapítása.

Nevezetességei

Az apátság légifotója

A város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a régi templom helyén épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere az utóbbi 8-10 évben igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője Witwer Márton, a freskókat Wagenmeister József, a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épülete még két fontos intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum [1] kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén, az Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtára pedig a másodikon. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, napjainban felújítás zajlik, nem látogatható. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kikállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.

A régi templomból szinte csak egy dolog maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, ami az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a keresztmetszete.)

A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait és a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Agrárműszaki gyűjtemény

A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.

A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület

A zirci arborétum

Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A ciszterciek által alapított 20 hektáros területen a kiváló klímán különleges faállomány él. A Föld öt kontinenséről találhatunk itt 110 fa és cserjefajt, amelyek jelentős része a környező területeken nem őshonos. Az arborétumban található tó 600 éves mesterséges tó, eredetileg a ciszterciek halastónak alakították ki. A kert ennél sokkal fiatalabb. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelynek jellemzője, hogy szabálytalan tisztások, erdőfoltok váltakoznak.

Turistacélpontok

Nemrég készült el a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is. A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.

Testvérvárosai

Pohlheim, Németország (1990)

Barót, Románia 1990

Nivala, Finnország 1998

Következő községek

További községek